Preface

Asszem így 80.000ik alkalomra rá kell jönnöm, hogy se pszeudoművész nem leszek, ha angolul írok blogot (keine szókincs), se a tudásom nem fog fejlődni, mer egy idő után baromira elkedvtelenedek az egésztől, úgyhogy megpróbálok magyarul, azt még úgyis meg tudom játszani, hogy értem.
Tegnap volt Wall Of Sleep, annyira hangosan, hogy még most is csöng a fülem, ami szerintem utoljára a 13 éves koromban katarzisként megélt Depresszió koncert után volt, az is csak pár óráig, és egyszer. Nem volt jó találkozni a régi arcokkal, mer egyel se találkoztam, ellenben rakás olyan volt, akinek a fejével hetente többször is sikeresen konfrontálódok, ez már onnan is jó, hogy üdítő társaságuk mellé, mégüdítőbben ható sörrel is megajándékoznak, mindezt ingyen.
CDT énekesének meg továbbra sem illik a hangja az aktuális bandájához.